Egységes ember találkozik
Kínai templom, George Town, Malajzia Kínai templom füstölőkkel Vietnámban A muszlim és a keresztény közösség is számottevő Kína különböző részein, de abban különbözik a többi vallástól, hogy a kínaiak megítélése szerint a többi filozófiai és vallási rendszerek elutasítását kívánja egységes elit társkereső híveitől.
GYEREKEK VS. KÜLFÖLDI REGGELIK
A kínaiaknak azonban nem okoz gondot az eklektikusságvannak akik a közéletben konfuciánus, taoista eszközökkel keresik a halhatatlanságot, buddhistaként viszonyulnak az őseikhez, és a népi bölcsességre támaszkodnak krízishelyzetekben, betegségek esetén vagy egy ház megvételekor. A kínai vallást tehát inkább a kulturális földrajz, mintsem hit- és életviteli rendszerek kizárólagos követése határozza meg.
A kínai filozófia minden kimagasló teljesítménye mellett sohasem törekedett egy, a világ jelenségeit kimerítően és rendszeresen megmagyarázó egységes rendszer kialakítására, továbbá a vallásosság fogalma a kínai kultúrában és általában Keleten egészen más, mint amit az európaiak a maguk tapasztalatai alapján hajlandóak általánosítani. Az univerzizmus szerint ég, föld és egységes ember találkozik az egységes találkozó a nők három alkotórésze, amelyek belső kölcsönhatásban állnak egymással, és mindenre kiterjedő törvény szabályozza őket.
A makrokozmosz valamennyi jelenségének megvan a maga megfelelője az ember fizikai, szellemi és erkölcsi életében, ugyanakkor az, ami az emberi társadalomban biztosítja a rendet, irányító elvül szolgál a világ egész építménye számára is. Ezért az ember az ég és a föld szíve és az öt változó állapot csírája. Ha az eget és a földet vesszük alapul, minden dolog elérhető.
Ha a fényt használjuk eszközül, kikutathatók az emberi érzések Ha a szellemeket és isteneket hívjuk segítségül, akkor mindenfajta munka biztos védelmet élvez. Ha az öt változó állapotot használjuk anyagként, minden munka megismételhető Kínai felfogás szerint a világmindenség hatalmas eleven organizmus, amely folytonos mozgásban van, és amelynek egyes tagjai kölcsönösen szüntelenül hatnak egymásra.
A népi vallás nem rendelkezik teológiávalnincs saját, különálló szervezete, átfogó, szervezett egyházi struktúrája. Nem építette ki saját templomok és egyház-közösségek hálózatát. Az istenségek kultusza, a tiszteletükre emelt templomokkal és papokkal továbbra is mindegyik tan keretein belül maradt.
A házasság "válsága" I. (Ignotus)
A népi vallásban fontos szerepe van az ünnepségeknek, a szellemeknek, a különféle bajelhárító eljárásoknak és a halottak tiszteletének. Kifizető olcsó társkereső vallás követői hitvilágukat a kínai filozófia elemeivel egészítik ki.
Vallási tevékenységük meghatározó részét az egyéni, társadalmi és természeti erők jin és jang szabályozása és harmonizálása jelenti. A hagyományos kínai gondolkodás szerint a világ összes jelenségéhez hasonlóan az ember is a jin és jang egységes ember találkozik kombinációiból épül fel. Kína vallási életében békében megfértek egymás mellett a különféle vallások és azok számos irányzata, szektája, iskolája.
- Azt flörtölni egy másik férfi
- Kérjen megismerni egymást
- Nagyrassz – Wikipédia
- Ennek már két éve.
- Helyek hogy megfeleljen a férfiak
A liberalizmus abban is megnyilvánul, hogy egyetlen kultusz se egységes ember találkozik kötelező mindenki számára. Ki-ki szabadon választhat tisztelete tárgyául isteneketpatrónusokat, védőszellemeket. A buddhizmus lassan vert gyökeret a kínai földön.
„Nem az ember, a klub az első”
A buddhista erkölcs és világnézet lényegesen eltért a Kínában már elfogadott nézetektől. Bonyolult és sokrétű folyamat volt a buddhizmus elterjesztése és "elkínaisodása".
Ez a Kr. Virágkorát a E folyamatban mindig is a konfucianizmus játszott vezető szerepet, de nem mindig és könnyen tudta megvédeni elsőbbségét Kína szellemi kultúrájában. A császárok a konfucianizmusban látták uralmuk fő támaszát.
Ugyanakkor a taoista vallás és a buddhizmus is virágkorát élte ekkor Kínában. A császárt a konfuciánus államegyház erősen a befolyása alá vonta.
Az ember regénye [antikvár]
A többi vallást korlátozták és üldözték; kiirtották a mazdaizmust és a manicheizmust. A buddhizmust, taoizmust és a nesztoriánus kereszténységet is üldözték és elnyomták. A konfucianizmus önmagát megújítva átvette és alkotó módon átdolgozta az újabb korok szellemi kultúrájának javát.
A konfucianizmus egyeduralmat élvezett erkölcsi téren, a családi és a társadalmi kapcsolatok terén. Szabályai, kultuszai halálukig végigkísérték az emberek életét. Túlzott racionalizmusát a taoizmus ellensúlyozta misztikájávalmágiájávalérzelmi megnyilvánulásaival. A buddhizmus a megváltás eszméjével, halottkultuszával, temetési szertartásaival vált fontos tényezővé.
A felső szint csupán a kínai társadalom írástudói, kiváltságos rétegei számára egységes ember találkozik. A konfuciánus felső réteg gondosan betartotta Konfuciusz minden előírását. A buddhisták tudós szerzetesei a kolostorok védelmében őrizték és adták tovább bölcsességüket.
Az ember regénye [antikvár]
A taoista elméleteket és dogmákat a tudós taoista mesterek, orvosok fejlesztették tovább. Kiemelkedtek közülük a taoista "Mennyei Mester" teokratikus "államának" szellemi vezérei. Az átlag kínai számára a három vallás a Szükség esetén fordult egyikhez vagy másikhoz, néha mindháromhoz egyszerre. Bármilyen istenség vagy patrónus, bármely szertartás vagy kultusz adhatott reményt a hívőnek.
Ez a szinkretikus vonás az utóbbi évben csak tovább erősödött.
